Beszámoló a Jogakadémia adventjéről

2023. évi közgyűlés

December 16-án 10 órai kezdettel a Párbeszéd Házában tartotta éves közgyűlését a Keresztény Jogakadémia. Dr. Badacsonyi Zoltán elnök felvezetője után Dr. Vejkey Imre országgyűlési képviselő, az Elnökségi Tanács tagja köszöntötte a megjelenteket. A Keresztény Jogakadémia előző évi munkáját Badacsonyi Zoltán értékelte, beszámolójában felidézte az elmúlt év történéseit, a sikeres pályáztatás eredményeként megszülető tanulmányokat, az érdekes témákat felvető konferenciát, amely a Károlyi-Csekonics palotában került megrendezésre. A tanulmányokat a Jogakadémia, immár harmadik alkalommal, tanulmánykötetben jelentette meg. A szakmai munkán túl a szervezet háromszor nyújtott lehetőséget a tagok számára közös lelki feltöltődésre, közös imára. A Fiumei úti sírkertben nagyböjti időszakban, szeptemberben Tihanyban egy egész napos zarándoklaton és adventben. A Keresztény Jogakadémia több ifjúsági, illetve keresztény fesztiválon, például az MCC Feszten is lehetőséget kapott a bemutatkozásra és arra, hogy a munkáját széles körben ismertté tegye. Badacsonyi Zoltán beszélt az egyes munkacsoportok tevékenységéről, kiemelve az életvédelmi munkacsoport eredményeit. A közgyűlés a jövőre nézve megfogalmazott további terveket is, melynek keretében bővíteni szeretné munkáját, több magyarországi egyetemen kívánja képviseltetni magát.
Prof. Dr. Homicskó Árpád Olivér, a KRE Kálvin János Keresztyén Szociális Műhely vezetője, az Elnökségi Tanács tagja hozzászólásában elmondta, mik az aktuális témák, kihívások, amelyekhez kapcsolódóan állásfoglalást fogalmaznak meg. Külön rámutatott az eutanázia-kérdés aktualitására és hangsúlyozta, hogy az eutanázia jogi fogalma mennyire eltér a hétköznapi eutanázia-felfogástól. A közgyűlés hallgatósága élénk vitát folytatott a kérdésről. Badacsonyi Zoltán jelezte, hogy ebben a kérdésben egy állásfoglalás kiadására is sor kerül hamarosan. Talán nekünk, keresztény jogászoknak van a legnehezebb dolgunk megszólalni e témáról. Hiszen a jogszabályokon, erkölcsi tilalmakon túl látnunk kell a szenvedő embert, s benne a szenvedő Krisztust. A szenvedését a szenvedő maga hordozza, s mindenki más csak segítő kíséréssel vehet abban részt, átvállalni azt nem tudja. S mit gondoljon a szenvedő a maga szenvedéséről? Azt hiszem, hogy az emberi irgalom nem fogalmazhat meg ezzel kapcsolatosan elvárásokat. Kinek kell ebben a helyzetben maga előtt látni az Istent és az Ő parancsait? Keresztényként azt válaszolom: mindannyiunknak, de mindenkinek a rá, magára vonatkozót. Keresztény jogászként irgalommal szabad ítélkeznem, ha ítélkeznem kell, s irgalommal kell végrehajtanom, ha végrehajtanom kell. Az eutanázia "kérdése" azonban nem csak egyéni kérdés. S ebben az újólag felelevenített vitában szembe kell néznünk azzal, ha az abortusz intézményesített egy társadalom gondolkozásában, szabályrendszerében, akkor ott, abban, ideológiailag az eutanázia is jelen van. Mi keresztények azonban ellentmondunk az abortusznak, s ha ellentmondunk az abortusznak, ellent kell mondanunk az eutanáziának is.

Lelkinap a Keresztény Jogakadémián

2023. december 16-án 13 órai kezdettel a Keresztény Jogakadémia a Párbeszéd Házában lelkinapot is tartott. A lelkigyakorlat és a beszélgetések témáit a harmadik, a reménység hete adta. Előadóink: Badacsonyi Zoltán, Badacsonyiné Solt Éva, Vejkey Imre volt. Minden évben az adventi várakozás időszakában lépésenként igyekszünk megérteni annak a misztériumát, hogy a sötétségben a fény megszülethet, egy csecsemőben az Isten közénk jöhet. Jézus születését bibliai előképek, ószövetségi próféciák adták hírül. Isten már a Teremtés könyvében, a bűnbeesést követően, a hozzá visszavezető út reménységét ajándékozta az embernek. Az igazi ajándék azonban maga a megtestesült Isten, aki miattunk, emberekért jött közénk. Kiszolgáltatott újszülöttként jött, az emberi létezését, megmaradását egy emberpár gondjaira, szeretetére, gondoskodására bízta. Mária és József az isteni terv megvalósulásának segítőivé váltak azáltal, hogy az isteni "felkérésre" igent tudtak mondani. Mi tehette őket alkalmassá erre a feladatra? Mondhatjuk, hogy a hit. Mondhatjuk, hogy a nyitottság. De ezt mondani ma már nem elég. Mert a hit ma sokak számára egyenlő a naivitással, a vak buzgósággal, valami gyanús érzéssel, ami a legtávolabb talán az intellektustól, az okos, modern és persze "valós" életszemlélettől áll. A szent pár története valóban egy szép, együgyű mese volna az életet butaságuk, korlátoltságuk miatt félreértelmező emberek számára? S a nyitottság? Ennek a szónak pedig milyen szomorú jelentésmezeje lett... Mária és József vállalása Istenhez való kapcsolatuk által válhatott emberi történetünk és történelmünk részévé, túllépve annak magánéleti körén. A saját kérdésünk ebben az adventi várakozásban lehet például az, hogy válhatunk-e mi, az Isten-kapcsolatunk által, az isteni terv segítőivé? Egyengetjük-e erőfeszítéseinkkel az Úr útjait vagy inkább akadályokat építünk? A lelkinapon elhangzott előadások, megosztott történetek, bátorítások segíthettek mindannyiunkat az Istenre való vágyakozás és várakozás megélésében.

Dr. Habány Leventéné Dr. Oroszi Zsuzsanna

a Keresztény Jogakadémia tagja